FUNDAMENTAL RULES /hu/

A SZOMBATHELYI DARTS CLUB SPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Szombathelyi Darts Club Sport Egyesület
  2. Az egyesület rövidített elnevezése: Szombathelyi Darts Sport Club (SZDSC)
  3. Az egyesület székhelye: 9700 Szombathely, Rumi út 324.
  4. Az egyesület formája: sportegyesület

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

Az egyesület célja:

A darts, mint sportág elterjesztése, népszerűsítése a 2004. évi I. törvény (Stv.) alapján.

Rendszeres verseny és szabadidősport lehetőségének biztosítása az Egyesület tagjai, pártolói, valamint a sportág iránt érdeklődők számára.

Sporteseményeken, sportversenyeken való részvétel, valamint ezek szervezése.

Bemutatók szervezése a sportág népszerűsítése érdekében.

A sportág kedvelői részére rendszeres edzések, versenyek biztosítása.

Nemzetközi sportkapcsolatok kialakítása, együttműködés más sportegyesületekkel, kiemelten a sportágon belül tevékenykedő egyesületekkel.

Az Egyesület célja továbbá elsősorban környékbeli, egyéb ágazatokban (kulturális, közösségfejlesztő) tevékenykedő civil szervezetekkel való

együttműködés közös programok, rendezvények szervezése

Az Egyesület célja a Magyar Darts Szövetség tagsági státusza, melyek alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az Egyesület non-profit jelleggel működik, nem célja a tagok számára a haszonszerzés biztosítása, a szolgáltatások igénybevételét kedvezményesen biztosítja a tagok számára.

A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17.§ (1) bek. b) pont]

Az Egyesület non-profit jelleggel működik, nem célja a tagok számára a haszonszerzés biztosítása, a szolgáltatások igénybevételét kedvezményesen biztosítja a tagok számára. Kereskedelmigazdasági tevékenysége során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott célok, tevékenységek elérésére fordítja.

Az Egyesület gazdálkodása:

1. Az Egyesület bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

2. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  1. Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.[Stv. 16.§ (1)bek.]
  2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  3. A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. [Stv. 2.§(1)bek.]

IV.
A vagyoni hozzájárulás

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként havi tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1500,- Ft, diákok, nyugdíjasok részére 1000 Ft havonta, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, havonta, negyedévente, vagy legkésőbb minden év február 20. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
  2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét, de minimum három havit tagdíjat egy összegben, a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 20. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

  1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

  • A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
  • A pártoló tag részt vehet az egyesület közgyűlésein, nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, miszerint az az Egyesület által a tagoknak nyújtott kedvezményeket az Elnökség jóváhagyásával vehetik igénybe.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
    a./ A tag kilépésével.
    b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
    c./ A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.
    Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag három hónapig nem fizet tagdíjat és tagdíjtartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételtelmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére, és a megszűnéssel járó következményekről, tájékoztatni, figyelmeztetni kell. A kizárás tényével egyidejűleg a tag sportkártyája, versenyengedélye is visszavonásra kerül, aminek tényét az Magyar Darts Szövetség és tagszervezetei felé a SzDSC írásban jelzi.
    d./ A tag kizárásával
    A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
  2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha három hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább három hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
  4. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
  5. Amennyiben a tag kizárása az 1.2.3. és a IX.1. alapján történik, A kizárás tényével egyidejűleg a tag sportkártyája, versenyengedélye is visszavonásra kerül, aminek tényét az Magyar Darts Szövetség és tagszervezetei felé az SzDSC írásban jelzi. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.
A tagok jogai

  1. Az egyesület tagja jogosult:
    a./ az egyesület tevékenységében részt venni
    b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni, az edzésnapokon az egyesület által meghatározott clubhelyiségben, az egyesület eszközeit – Darts táblákat, a sportoláshoz szükséges eszközöket, filc, leírótábla, stb… – térítésmentesen (ingyen) használni.
    c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
    d./ az alapszabály II. pontjában meghatározott elvek szerint, az elnökség jóváhagyásával, tagoknak joga van önállóan is versenyeket szervezni.
    e./ az egyesület irataiba betekinteni.
    f./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
  2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagja:
    a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
    b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni, kivételt képeznek a Tiszteletbeli tagok.
    c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
    d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei:
    a./ Közgyűlés
    b./ Elnökség

A Közgyűlés

  1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
    A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    a) az alapszabály módosítása;
    b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
    d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
    e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
    f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    g ) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
    h ) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  3. A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]
  4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
    A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
    A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
    Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
  5. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
    Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
  6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
  9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

  1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    a./ a megbízás időtartamának lejártával;
    b./ visszahívással;
    c./ lemondással;
    d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
    A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
  3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  4. Az egyesület vezető tisztségviselői:
    Az egyesület elnöke:
    Pálos Tamás (anyja neve: Víg Mária; lakcím: 9700 Szombathely, Tóth Árpád u. 7.)Az elnökség tagjai: Kozmor József (anyja születési neve: Nyitrai Mária, lakóhelye: 9723 Gyöngyösfalu, Petőfi u. 4.)
    Kurucz Tamás János (anyja születési neve: Prádli Mária; lakóhelye: 9700 Szombathely, Éhen Gyula tér 8.)

    Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
    A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
    A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  5. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
    a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
    c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
    d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
    f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    h./ a tagság nyilvántartása;
    i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
    l./ a tag felvételéről való döntés. m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
  6. Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
  7. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  8. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

X.
Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

  1. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. [Stv. 17.§ (6) bek.]
  2. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]

XI.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Szombathely, 2016. december 16. napján